Oldal nyomtatásaFelelősség
A csempészetet történetileg a világon mindenhol az adókülönbözetek, a gyenge határellenőrzések, valamint az importkorlátozások és -tiltások okozzák és segítik.
A múlt század húszas éveiben az Egyesült Államokban az alkoholtilalom során az alkohol importjára és fogyasztására vonatkozó tilalom nem akadályozta meg az alkoholfogyasztást. A csempészet – a szervezett bűnözés tevékeny részvételével – rendkívüli mértékben megnőtt. Az Egyesült Királyságban a XVII. században történt először a kormány részéről kísérlet a dohányzás ellenőrzésére, nem sokkal azt követően, hogy a dohány bekerült az országba. I. Jakab király, aki a dohányzást erősen ellenezte, ötszörösére növelte a dohánytermékekre kivetett adót, ez azonban nem vetett gátat adohányfogyasztás növekedésének. Amikor a dohányimportot korlátozta, megnőtt a csempészet. Az óriási jövedelem-kiesés miatt a kormány nagyobb dohányimportot engedélyezett.
Azokban az országokban, ahol a kormány a csempészet okait nem hajlandó megvizsgálni, a szabályosan működő piacot hirtelen eláraszthatja a csempészáru, és a szervezett bűnözés is gyakran megjelenik. A csempészetet évszázadok óta a tilalmak és a politikai alapon kivetett aránytalanul nagy adók súlyosbítják, amelyeket a fogyasztók többsége nem fogad el. Azok a nagyvállalatok, amelyek leginkább a bőrükön érzik a csempészet okozta bevételkiesést, jelentős összegeket ruháznak be a jól működő elosztói hálózatokba, és természetesen a mindenkori jogszabályok szerint operáló, átlátható piacokat keresnek termékeik számára.
Mit tehet egy multinacionális nagyvállalat a csempészet ellen? Üzleti partnerek és önellenőrzés
A multinacionális nagyvállatok felelőssége összetett kérdés, hisz nem ritkán több száz beszállítót használva készítik termékeiket, melyeket azután több tucat különböző ország piacaira exportálnak. Könnyen belátható, hogy ilyen méretekben nem egyszerű feladat biztosítani, hogy csak megbízható gazdasági szereplők vegyenek részt az értékesítésben. Mit tehetnek a multik a sokszor kontinenseken átívelő kereskedelem ellenőrzése érdekében?
A keresleti lánc biztosítása
Az egyik legfontosabb lépés a keresleti lánc minden elemére kiterjedő, szisztematikus ellenőrzésének bevezetése, azon belül is kiemelt figyelemmel az alábbiakra:
- ‘Ismerd meg kereskedelmi partnereid’ – alapvető, hogy megvizsgáljuk a szerződéses partnerek cégadatait, referenciáit, illetve ezeket az információkat meghatározott időközönként frissítsük.
- Mennyiségi kvóták - mi az adott piac reális felvevőképessége ? Mindig gyanús, ha a célpiac átlagos kapacitását jóval meghaladó rendelések futnak be.
- A helyi szabályozásnak megfelelő jogi keretek kialakítása – fordítsunk kiemelt figyelmet az adott piac kereskedelmi- és versenyjogi szabályaira, és ezek szigorú betartását kérjük számon partnereinken is.
- Vertikális integráció – a fenti irányelveket a keresleti lánc teljes hosszában, valamint a partnerek szerződéses kapcsolataira vonatkozóan is érvényesíteni kell.
- Óvadék – egyes piacokon az exporthoz csatolt óvadék letétbe helyezését is érdemes megfontolni, melyet a velünk szerződött viszonteladó csak akkor kap vissza, ha az általunk leszállított áru igazolhatóan a szerződésszerű rendeltetési helyére érkezett, és a partner megfizette utána a közterheket.
Egy klasszikus multinacionális vállalatnál több tízezer munkavállaló dolgozik világszerte. Hogyan érheti el a vállalat, hogy a nevében eljáró, az őt képviselő alkalmazottak minden esetben a piaci játékszabályoknak (és még inkább a jogszabályoknak) megfelelően végezzék munkájukat?
- Üzleti etikai kódexek, belső ellenőrzés - Manapság már alapkövetelmény, hogy minden vállalat megalkossa és jóváhagyja saját etikai kódexét, mely a cég működésének minden területére nézve lefekteti a dolgozóktól elvárt magatartást. Ez a belső önszabályozás több, mint a hatályos jogszabályok tételes ismertetése – azokra az esetekre kell hiteles és egyértelmű válaszokat megfogalmaznia, amikor a törvények keretei között maradva is kétes értékű üzleti eredmények születhetnek. Mindenkor hangsúlyos téma a korrupció elleni fellépés, a verseny tisztaságának megőrzése, a vezetők hatásköreinek és juttatásainak pontos meghatározása, de emellett egyre inkább fontossá válik a kereskedelmi döntésekkel kapcsolatban a csempészet ellenei tudatos, határozott fellépés is. Az elvek rögzítésén felül ki kell alakítani a jelentés –kivizsgálás – elbírálás - ellenőrzés rendszerét is, ügyelve a folyamatok átláthatóságára.
Mit tehet egy multinacionális nagyvállalat a csempészet ellen? Szabályozás, nemzetközi együttműködés
Megfelelő szabályozás kialakítása a célpiacokon
A versenyszférán belüli intézkedések csak a hatóságokkal való eredményes együttműködés esetén lehetnek sikeresek. Az alábbi területeken érdemes a cégeknek aktív, kezdeményező szerepet vállalni.
- Kétoldalú megállapodások – Az FMCG szektor több neves szereplője alakított ki az utóbbi években kétoldalú megállapodásokat a pénzügyi ellenőrző szervekkel, illetve a különböző országok vámhatóságaival. A tudásmegosztás segíti a hatékonyabb fellépést, költségkímélő, valamint erősítheti az informális csatornákon történő kommunikációt.
- A büntetések szigorítása – nyilvánvaló, hogy termelők és értékesítők igyekezete önmagában kevés, a nyilatkozatok megfelelő szintű ellenőrzés nélkül sokszor csak szavak maradnak. A kormányokkal történő egyeztetések elősegíthetik egy megfelelő szigorúságú büntetőjogi rezsim kialakítását. A büntetések szigoránál csak azok következetes érvényesítése szolgálja jobban a szabályok betartását.
- Termékkódolás bevezetése – a termékek származási helyének megjelölését bizonyos esetekben már az EU is előírja, mert így jogviták esetén azonosíthatóvá válnak a beszállítók, egyértelműek a felelősségi körök.
- Adójegy-azonosítás – Nagyban növelné a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok átláthatóságát az adózás szempontjából végfelhasználónak minősülő piacok megjelölése az adójegyen (jövedéki termékek). Az áruk szállítása során a tranzitországok vámszervei így egyértelmű döntést tudnának hozni egy-egy termék vámkezelési kötelezettségét illetően.
A nemzetközi együttműködések eredményesebbé tétele
A csempészet nemzetközi bűnözői csoportok által irányított, határokon átívelő, szervezett tevékenység. Hatékony ellenlépések foganatosítása csak hasonlóképpen szervezett, nemzetközi összefogás esetén képzelhető el.
- Nemzetközi tudásmegosztás - A gyártók és forgalmazók az eladásaikról, a hatóságok pedig a felderítéseikről szóló legfrissebb információk megosztásával gyorsíthatják a legális kereskedelmet támogató szervezetek reakcióidejét.
- Következetes fellépés a világpiacon – a fentiek alapján létrehozott adatbázis elemzése során beazonosíthatóvá válhatnak a legmagasabb kockázatot jelentő árucikkek, földrajzi egységek és kereskedők. Az így nyert tapasztalatok birtokában eredményesebben koordinálhatóak a mindenkori csempészet-ellenes erőfeszítések
Ez az összefoglaló csak a probléma megoldása érdekében alkalmazható akciók rövid katalógusát mutatja be, a teljesség igénye nélkül. Az egyes elemek átgondolt, hosszú távú alkalmazása azonban látványos eredményeket hozhat.
Társadalmi jelenség – egyéni felelősség: a törvény betűje Magyarországon
A magyar jogrendben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szabályozza a csempészettel is megvalósítható bűncselekmények teljes körét. A törvény logikája alapján a csempészet és az ahhoz kapcsolódó elkövetői magatartások külön, illetve egyes bűncselekményekhez kapcsolódóan kerültek felsorolásra. A legfontosabb kategóriák: visszaélés jövedékkel, csempészet és vámorgazdaság, embercsempészés, fegyvercsempészet, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, kábítószerrel. A büntetési tételek az adott eset körülményeitől függően a pénzbüntetéstől akár az életfogytig tartó szabadságvesztésig is terjedhetnek. A Btk. rendelkezésein kívül számos Jogegységi Határozat biztosítja a következetességet az ítélkezési gyakorlatban.
A fenti bűncselekményeket bizonyos esetekben azok is elkövethetik, akik nem ‘aktív’ csempészek, hanem ‘passzív’ fogyasztói a csempészett termékeknek. Ezekre a bűncselekményekre nézve mindazonáltal nincsen feljelentési kötelezettsége az állampolgároknak, azaz senki sem köteles a hatóságoknál jelenteni a tudomására jutó jogsértéseket. A számok pedig magukért beszélnek: manapság akárcsak világszerte, hazánkban is virágzó iparág a csempészet. A probléma méreteiről további részleteket talál A cigarettacsempészet a világon és az EU-ban valamint A cigarettacsempészet Magyarországon című cikkeinkben. A feketepiaci termékek fogyasztásának negatív trendjének visszafordítása egyedül a hiteles tájékoztatástól várható – amennyiben egyre több emberben tudatosulnak a csempészet ‘társadalmi költségei’, úgy bízhatunk benne, hogy többen lesznek, akik elvi alapon utasítják el a csempészáru fogyasztását.
